titkár:
vezeti a jegyzőkönyvet, gondoskodik a tagok ottlétéről a  helyes start és vége, szavazatok összeszámlálása


napirend, indítványok, heti munkarend, szavazatok

határozatképesség

kötelező jelenlét

büntetés-pénzek

határozatok, határozati javaslat

=================================
Az ülés kezdetén az elnök ismerteti a benyújtott törvényjavaslatokat, határozati javaslatokat, politikai nyilatkozat-tervezeteket, jelentéseket és sürgősségi javaslatokat.

(2)42 A sürgősségi javaslatot a benyújtást követő héten - képviselő által benyújtott indít­vány esetén (98. § (4)-(5) bekezdése) a tárgysorozatba vételt követően - az előterjesztő legfeljebb két perc időtartamban megindokolhatja.


Az ülés napirendjére az elnök a Házbizottság ajánlása alapján tesz javaslatot. E javaslatot legkésőbb az ülést megelőzően két nappal meg kell küldeni a képviselőknek és a 45. § (1) bekezdésében felsorolt személyeknek.

Az ülésen az elnök ismerteti a Házbizottság napirendi javaslatát, a napirendre tett eltérő javaslatokat, továbbá a Házbizottságnak a tanácskozás időtartamára és a felszólalási időkeretekre vonatkozó javaslatát.

Az ülést az elnök nyitja meg, vezeti és rekeszti be.


A napirendhez kapcsolódó felszólalás

50. § (1) A napirendi ponthoz való hozzászólásra az ülésnap megnyitása előtt írásban kell jelentkezni a soros jegyzőnél.

(2) A vita közben további vagy ismételt felszólalásra az elnök ad engedélyt.

(3) A hozzászólók sorrendjét az elnök határozza meg akként, hogy lehetőség szerint egy­más után egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő kapjon szót, mindig másik képviselő­cso­portból.

(4) A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bár­me­lyik képviselő kétperces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi.

(5) A napirendi pont előterjesztője és a hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke (előadója) a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat.



A napirenden kívüli felszólalás

51. §45 (1) A napirenden nem szereplő, országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben (a továbbiakban: rendkívüli ügy) az ülés első - több napos ülés esetén első két - napján a napirendi pontok tárgyalása előtt - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - a képviselőcsoport nevében annak vezetője legfeljebb öt percben felszólalásra jogosult.



Rendkívüli ügyben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után - az (1) bekezdésben meghatározott módon, de legfeljebb öt percben - bármely képviselő felszólalásra jelentkezhet.

Az általános, a részletes és a záróvitára külön időkeretet kell megállapítani.

(3) A rendelkezésre álló időt a következő módon kell felosztani:

a) a kormánypárti, illetve az ellenzéki képviselőknek együttesen azonos idő áll a rendelkezésére;


Az elnök azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti, az eredménytelen felszólítás következményeire.

(2) Azt a felszólalót, aki felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamelyik országgyűlési képviselőt sértő kifejezést használ, illetőleg, ha egyébként a Házszabálynak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendre utasítja, egyidejűleg figyelmezteti az esetleges második felszólítás következményeire.

(3) Az elnök egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra, vagy másodszor utasít rendre. Nem lehet megvonni a szót, ha az elnök a felszólítások alkalmával nem figyelmeztette a képviselőt a felszólítások következményére.

Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket; az ülés ezzel félbeszakad és csak az Országgyűlés elnökének összehívására folytatódik.

Ha az indítványhoz - részletes vitában a tárgyalás alatt álló részhez - több felszólaló nincs és a vita várható lezárását a napirend tartalmazza, az elnök a vitát lezárja.

Az Országgyűlés az Alkotmányban, törvényben vagy a Házszabályban meghatározott kivételekkel minden kérdésben nyílt szavazással határoz.

z Országgyűlés a határozatait - az Alkotmányban, a Házszabályban és külön törvényben meghatározott kivételekkel - a jelen lévő képviselők több mint felének szavazatával hozza.

(2) Szavazni "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal lehet.

(3) Az elnök nyílt szavazás esetében csak szavazategyenlőség esetén és utólag szavaz, ebben az esetben az elnök szavazata dönt. A szavazásban részt nem vevő elnököt a szavazás eredményének megállapításakor nem kell jelenlévőnek tekinteni. 

A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

A bizottság határozatképességéhez a bizottsági tagok több mint felének jelenléte szükséges. Határozatképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó képviselőt jelenlévőnek kell tekintetni.

(2) A bizottság tanácskozóképességéhez a bizottsági tagok több mint egyharmadának a jelenléte szükséges. A bizottság tanácskozóképességének megállapítására csak akkor van szükség, ha azt bármelyik bizottsági tag kéri. Tanácskozóképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó képviselőt jelenlévőnek kell tekintetni.

A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát és aláírja az ülésről készült jegyzőkönyvet.

A bizottság az ülés folyamán a napirendet módosíthatja, de csak akkor bővítheti ki, ha ezzel a bizottság jelen lévő tagjainak több mint kétharmada egyetért.

Az indítványok típusai

84. § (1) Az Országgyűlés tárgysorozatába önálló napirendi pontként felvehető indítványok (a továbbiakban: önálló indítványok):

a) a törvényjavaslat,

b) a határozati javaslat,

c) a politikai nyilatkozat-tervezet,

d) a jelentés,

e) az interpelláció,

f) a kérdés.

(2) Önálló indítványhoz kapcsolódóan benyújtható indítványok (a továbbiakban: nem önálló indítványok):

a) a sürgősségi javaslat,

b) a kivételességi javaslat,

c) a módosító javaslat,

d) a bizottsági ajánlás.

-
meg kell őrizni a
Parlament méltóságát és nem szabad
veszélyeztetni az intézmény megfelelő
munkamenetét.

Meg kell különböztetni a vizuális és
hangnélküli megnyilvánulásokat –
amelyek abban az esetben tolerálhatók, ha
nem sértők és/vagy becsületsértők,
bizonyos határokat nem lépnek át és nem
vezetnek konfliktushoz – a parlamenti
tevékenységet megzavarásától vagy egy
bizalmas eljárás során szerzett
információk engedély nélküli
PR\567919HU.doc PE 357.945v01-006/15 PR\567919H
HU
terjesztésétől.


Rendreutasítás 
1. Az Elnök az ülés rendjét zavaró
képviselőt rendreutasítja.


3. További rendzavarás esetén vagy a
legsúlyosabb esetekben, különösen
ünnepélyes ülések esetén vagy ha az első
rendreutasítás eredménytelennek
bizonyul, az Elnök a rendzavarót az ülés
hátralévő részére az ülésteremből
kizárhatja. A fegyelmi intézkedés a
teremőrök, és szükség esetén a Parlament
biztonsági szolgálata segítségével történő
haladéktalan végrehajtásáról a főtitkár
gondoskodik.


3a. Amennyiben a rendzavarás a
parlamenti ügyrend akadályozásával
fenyeget, az Elnök a rend helyreállítása
érdekében egy meghatározott időre
berekesztheti vagy félbeszakíthatja az
ülésnapot. Amennyiben az Elnök nem
talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki
széket; az ülés ezzel félbeszakad. Az ülést
az Elnök hívja össze újra.


Képviselők kizárása Szankciók:
1. Súlyos rendbontás vagy a parlamenti
munka súlyos megzavarása esetén az
Elnök formális értesítést követően
azonnal, vagy legkésőbb a következő
ülésen javasolhatja, hogy a Parlament
szavazzon a megrovás kérdéséről, amely
az ülésteremből való haladéktalan
kizárást és kettőtől öt napig terjedő
felfüggesztést von maga után.
1. Amennyiben a 146. cikkben előírt
intézkedések nem bizonyulnak
helytállónak vagy szükségesnek, illetve a
szabályok súlyos megszegése esetén az
elnök, miután meghallgatta az érintett
képviselőt, az Elnökség által a 9. és 5. cikk
értelmében meghatározott iránymutatások
alapján a szankciókat megállapító,
indoklással ellátott határozatot hoz, amit a
plenáris ülésen való bejelentés előtt az
érintett képviselő és szervek tudomására
hoz.
2. A Parlament az ilyen fegyelmi
intézkedés megtételéről az Elnök által
meghatározott időpontban vagy azon az
ülésen határoz, amelyen a szóban forgó
esemény történt; az üléstermen kívüli
rendbontás esetén az Elnök tájékoztatását
követően, illetve legkésőbb a következő
ülésen. Az érintett képviselőnek joga van
ahhoz, hogy a szavazás előtt a Parlament
meghallgassa. A felszólalás időtartama
nem haladhatja meg az öt percet.
2. A szankciók a következő intézkedéseket
foglalhatják magukba:
a) megrovás,
b) legfeljebb három hónap időtartamra a
napidíj és/vagy az általános juttatások
megvonása;
c) a plenáris ülésen való szavazás jogának
sérelme nélkül és ebben az esetben a
magatartási szabályok szigorú betartására
is figyelemmel, 2-től 20 napig terjedő
időszakra ideiglenes felfüggesztés a
Parlament vagy bármely szervének
üléseiről, a Parlament összes vagy
bizonyos tevékenységében való
részvételtől;
d) a 18. cikknek megfelelően javaslat
előterjesztése az Elnökök Értekezlete
számára, amely a képviselő egy vagy több
parlamenti megbízatása felfüggesztéséhez
vagy visszavonásához vezethet;
e) az igazságügyi hatóságokhoz fordulás
olyan esetekben, amelyek büntetőjogi
felelősséget vonhatnak maguk után,
ennek bejelentése a plenáris ülése előtt
egyenértékű az érintett képviselő mentelmi
PR\567919HU.doc PE 357.945v01-0011/15 PR\567919H
HU
jogának felfüggesztésére irányuló
kérelemnek az illetékes bizottság elé
terjesztésével,